Dr. Jörg Spitz – Németországban praktizáló holisztikus szemléletű – orvossal készült interjú alapján.

Visszajelzés, megerősítés és tanulás – ez a három dolog ami rögtön eszembe jut az interjú kapcsán. Nekem is vannak benne új információk – minden egyes Hasimoto Konferencia interjú esetében felbukkanak kisebb-nagyobb dolgok, amelyekről olyan megvilágításban még nem hallottam. De ami még fontosabb, hogy ez egy remek visszajelzés, hogy a V.Á.L.T.S.® Program  jól van felépítve, hasznos és segítő tudást tudok vele átadni nektek.

Ebben az interjúban a D vitamin szerepéről, jelentőségéről beszélgettünk a Hasimoto és az immunrendszer kapcsolatában.

D vitaminról röviden

D vitamin fontosságát nem kell hangsúlyozni,  minden egyes sejtünknek szüksége van D vitaminra, minden egyes sejtünkben ott van a D vitamin receptor. A neve megtévesztő, mivel ez nem egy vitamin, hanem egy hormon.

Az is tudjuk, vagy akár már tapasztaltuk is saját magunkon, hogy mindenféle hormonális változás nagy hatással bír a szervezet egészére. Itt a változó korban bekövetkező hormonális változás mellett ne feledkezzünk el a tinédzser korban és a terhesség során bekövetkező változásokról sem.

D vitamin állapotok

Ez egy nagyon durva adat, de az emberek kb. 98%-a a D vitamin hiányban érintett. Ezért egész egyszerűen az életmódunk tehető felelőssé. Nem használjuk ki szervezetünk D vitamin felvevő képességét, mert túl sokat vagyunk zárt helyen, keveset tartózkodunk a szabadban.
Holott köztudott tény, hogy a D vitamint a kinti napfényből tudjuk felvenni, a bőrünkön keresztül. Modern világunk átka, hogy nem jutunk elég D vitaminhoz.
Menopauza, és bármilyen hormonális változás kapcsán a D vitamin hiány drasztikusan megmutatkozik.
A D vitamin hiányt nehéz felismerni, mert tulajdonkképpen semmilyen tünettel nem jár a hiányállapot.

Arról is megoszlanak a szakmai vélemények, egyáltalán mi számít hiánynak. Ugyanis a laboratóriumi értékek az átlagos D vitamin szint alapján vannak megállapítva. Ahogyan a populációban egyre és egyre alacsonyabb a szintje, úgy változhat a laboratóriumi norma értéke is.

Ezzel szemben a funkciónális, a valós – szükséges D vitamin szint az nem csökken. Így egyre nagyobb a szakadék a funkcionális és a laboratóriumi optimumok között.

Funkcionális D vitamin szint

A funkcionális D vitamin szint valahol 40-60 (nanogram/mililiter nng/ml) között van Dr. Spitz ajánlásai szerint.
Amikor egy-egy laborértéket értelmezünk, mindig nézzük meg az adott labor milyen mértékegységben adta meg a vizsgálati eredményt. Ha ettől eltérő, akkor át kell váltani az összehasonlításhoz.

Jó lenne évente 2x ellenőrizni a D vitamin szintet. Jellegéből adódóan tavasszal és ősszel célszerű.

És mit tegyünk ha eltér az optimumtól – vagyis alacsonyabb a D vitamin szint?

Menjünk ki a napra! Már napi 30 perc napozással 4 hét alatt kellő mennyiségű D vitamint tud szintetizálni, előállítani a szervezetünk. Valószínűleg ezt nem mindig tudjuk megtenni, ezért van mindenképp létjogosultsága a pótlásnak.

D vitamin pótlási ajánlások – funkcionális szempontok alapján

Dr. Spitz ajánlása szerint minden felnőttnek legalább 4000 NE (nemzetközi egység) D vitamin pótlást kell beszedni naponta. – Ez a fenntartási szint csupán.

Eddig csak a felnőtteknek szóló ajánlásokról volt szó, holott a D vitamin szerepe gyermekkorban is létfontosságú. Jelentősége már az anyaméhben történő fejlődés során elkezdődik. Az anya optimális D vitamin szintje csökkenti a magzati korban történő autoimmun és krónikus betegségek kialakulását.

A fenti statisztikák alapján is látható, hogy már a legtöbb gyerek D vitamin hiányosan születik, mert az édesanya is funkcionális D vitamin hiányban szenved. Ezért náluk is szükséges a pótlás. Szerencsére egy éves kor alatt a védőnők segítségével pótoltatják a gyerekekkel ezt a vitamint. De általában ennek egy éves kor után vége szakad, ami nagy hiba. Hisz náluk is folyamatosan pótolni kell, természetesen testsúly arányosan.

A felnőttek számára ajánlott átlagos 4000 NE egységet vetítsük a 70 kg-os testsúlyra, és ez alapján már könnyen kiszámolható. 10 kilónként kb. 570 -600 NE egységgel számolhatunk gyermekek esetében. Egy átlagos, 20 kilós elsős kisiskolásnak legalább 1140 -1200 NE-nek megfelelő D vitamin pótlásra van szüksége Dr. Spitz ajánlásai alapján.

A fenti ajánlások nem orvosi ajánlások – habár Dr. Spitz orvos – ezek az értékek a funkcionális medicina ajánlásai szerint történtek.
A felnőttekre érvényes általános ajánlásokat a funkcionális medicina elvei szerint ebben a videóban láthatod.

D vitamin és Kalcium vélt vagy valós kapcsolata

Többségében, a hagyományos orvoslás szerint a D vitamint kalciummal együtt pótolják, főleg a változó korú nők esetében. Dr. Spitz javaslata szerint a kalciumot egyáltalán nem érdemes pótolni! Kizárólag élelmi forrásból érdemes bevinni. És ekkor ugrik be a tej, mint legfőbb kalciumforrás. De ez teljesen téves információ! Ha nem a tej, akkor mi?
Dr. Spitz javaslatai szerint, háromféleképpen lehet a kalciumot természetes élelmi forrásból pótolni: zöldségek, zöldségek, és újfent zöldségek. Örömmel nyugtáztam, hogy ez az ajánlás is egybe cseng a V.Á.L.T.S.® Program tanításaival, a zöldségmatek elvei mentén!

Újabb páros: a kalcium és magnézium kapcsolata

A magnézium egy olyan mikrotápanyag, amiből jellemzően kevés van az emberek szervezetében. Vérvétellel nagyon jól kimutatható, ami releváns információt ad, szemben a kalciummal. Így a D vitamin szint ellenőrzéskor érdemes a magnéziumot is ellenőrizni, és ha szükséges pótolni, mert kéz a kézben jár a hiányuk.
Felbukkan még a K2 vitamin is az interjúban, amit szintén érdemes pótolni, viszont nem terápiás dózisban – szemben a magnéziummal és D vitaminnal. A kalciumot pedig pótoljuk természetes élelmi forrásból.

Hogyan tovább?

Ismerd meg a Funkcionális Medicina elvein alapuló teljes életmódprogramot, ami nem csak a fentebb említett tápanyag hiányok megoldására ad kulcsot a kezedbe természetes módszerek mentén, de a kónikus állapotok és autoimmun betegségek hátterében álló egyéb okokat is megcélozza. Tedd meg a vitalitásod felé vezető első lépéseket ezen az úton!